2014. május 23., péntek

Chapter Thirteen.

Meghoztam a 13-as fejezetet. Gyerekek, mostanában zsongás van, lehet kicsit kések a következővel. Jó olvasást.
Jajh, szerintem rövid lett:/
Blackbird xx

/Louis Tomlinson/
24, august, 2014
London
12:31

Tegnap Liam eléggé meglepett. Nem hittem volna, hogy ő is öhm... meleg. De állítása szerint nem az, hanem biszex, mivel Daniellet és Sophiát is szerette. Most pedig mégis fiúba szerelmes. De igaza volt abban, hogy sosem kaphatja meg áhított szerelmét, mert ő teljesen hetero. Szerinte tökéletesen mutatnak Perrievel, amit sosem rontana el. Mégis csak jószívű ez a srác.
Kivettem a táskámból a doboz cigit, amit tegnap Liam hozott nekem. Felöltöztem, bedugtam a zsebembe, majd elindultam ebédelni, pedig semmi kedvem nem volt. De muszáj, hisz' kórház. Mikor bent elvettem a tálcát és megpillantottam Summert, majd leültem mellé.

- Á, szia Lou. - köszönt mosolygósan, mint mindig.
- Hello. Ehető? - kérdeztem fintorogova.
- Nem az. A burgonyapüré tűrhető lenne, ha kihagyták volna belőle a két mázsa sót. - nevetett.
- Akkor azt hiszem széttúrom és visszaviszem. - ezzel kezembefogtam a villát, kicsit összedzsamáltam, hátha azt hiszik ettem.

Visszavittem, Summer is jött utánam, majd elindultunk a kórterem felé.

- Louis, kérdezhetek valamit? - érdeklődött félve út közben.
- Mondjad, hallgatlak. - néztem rá.
- Miért csináltad? - mutatott a saját karjára aggódva.
- Mindegy. - legyintettem szomorúan.

Elszomorított újra a tudat, hogy Harry megcsalt.

- Figyelj, nekem fontos vagy, úgy ahogy az összes Directionernek. Ha rajtam múlik, nem adom tovább senkinek, ha olyan. Márpedig rajtam múlik, mert az agyam nem tud fecsegni. - mosolygott rám bíztatóan.
- Pedig én felesleges vagyok a bandába. Semmi keresni valóm nincs ott. Engem nem szeretnek a rajngók. - ahogy ezt kimondtam a szemeim könnybelábadtak.
- Ne mondj ilyen hülyeségeket kérlek. Szeretlek. - mondta és megölelt.

Úgy szorított, hogy éreztem amint kis teste rázkódni kezd. Egy darabig csak álltam egy helyben, földbegyökerezett lábakkal. Azt sem tudom mit kezdjek most. Tudni illik nagyon pocsék vagyok vígasztalásból. Meg különben is.. most mi lett vele? Miért sír?
Kezeim rávezettem a hátára és elkezdtem simogatni. Ez volt a legtöbb amit most tehettem.

- Summer. Mi a baj? - suttogtam.
- Fáj így látni téged. Ilyen letörten. Emlékszem 2010-ben milyen vidám voltál. Most sehol sincs ez a fiú, hiába keresem bárhol. Eltűnt, felszívódott, mintha soha nem lett volna. - motyogta a nyakamba, majd eltávolodott tőlem, megtörölte a szemét, megigazította a haját és mosolygott.

Nem hisztériázni, még akkor sem ha fáj. Ilyen az igazi nő.

- Menjünk. - mondtam, majd elindultunk.

16:08

Az ágyam mellett lévő ablakon néztem ki, ahonnan pont láttam, hogy kik jönnek ki a kórházból, vagy épp kik mennek be. Egy fiatal hölgy szúrt nekem szemet, aki - látszólag -  a fiával került heves hangváltásba. Majd a tizenhárom év körüli gyerek egy pofonnal gazdagodott.
Az én anyám az életét is letagadta volna, ha ilyet mer velem tenni. Hiába nem kedvel annyira, mint a többi gyerekét, akkor sem tett volna ilyet, és még most se tenne. Láttam egy ismerős autót leparkolni. Egy magas srác szállt ki belőle, először nem tudtam azonosítani, de aztán rájöttem, hogy Liam. Majd a hátsóülésről pedig Harry.
Nevetnem kellett rajta, mivel megint felfogta a haját, olyan furcsa konty szerűbe. Ilyenkor olyan édesen és mégis bénán néz ki.
Mikor felértek Liamet rögtön egy öleléssel ajándékoztam meg.

- Szia. - suttogta, én pedig kiváltam karjaiból.
- Hogy állunk? - érdeklődtem a fejleményeket.
- Ezt ne itt jó?! Hol a kis barátnőd? - kérdezte, majd biccentett egy aprót a fejével Harry felé, aki még az ajtóban állt.
- Vizsgálaton.
- Oké. Beszélni akar veled Hazz. Addig kimegyek egy cigire. - mondta Li, majd elment.

Ahogy ő egyre közelebb ért hozzám, a szívem egyre hevesebben vert.

- Szia. - ült le mellém az ágyra és a combomra simította a kezét.
- Szia Harry. - néztem rá egy apró mosoly kíséretében.
- Hoztam neked ehető kaját. - rakta le az ételhordozót az ágyam melletti szekrényre.
- Köszönöm. - suttogtam.
- Mikor engednek ki? Szeretném veled újrakezdeni. - fogta meg a kezem.
- Reggel az orvos azt mondta, hogy ha minden jó, holnap. De Harry, csak barátok rendben? - néztem le összekulcsolt ujjainkra.

Most először nekem is rosszul esett ez a mondat. Nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ez így jó, így kell lennie.

- De Lou... - sóhajtott, én pedig közbevágtam.
- Harry én szeretlek és ezen nem változtat semmi, csak kell ez a kis távolság. - engedtem el a kezét, ekkor belépett Summer és rögtön odajött hozzánk.

Legalább megmentett.

- Hali! - integetett vigyorogva.
- Mi volt a vizsgálaton? - kérdeztem, erre lesápadt.

Valami rossz dolog biztos.

- Semmi fontos. - mosolygott, de már nem olyan gondtalanul, mint mindig.
- Louis, én megyek azt hiszem. - mondta Harry, majd Liam is megérkezett. 
- Rendben szia. - köszöntem el tőle, ő pedig felállt és egy apró csókot hagyott a homlokomon.
- Szia, szeretlek. - integetett, az ajtóból, ahogy Liam is, majd elmentek.

Summer pedig levágódott mellém.

- Ez mi volt? - kérdezte lesokkolva.
- Larry. - mosolyogtam halványan, majd felé néztem.
- Ő az egyetlen pozitívum az életemben. Csak most, nem épp a fénykorát éli a kapcsolatunk. - mondtam.
- Akkor te meleg vagy? - kérdezte, de a hangjában semmi megvetést nem hallottam aminek örültem.
- Nem, én biszex vagyok. Volt barátnőm, akibe szerelmes voltam. Harry viszont az. - magyaráztam.
- Áhh, értem már. Az a lány ki volt? - érdeklődött.
- Eleanor, de előtte Hannah.
- Sok boldogságot neked Harryvel. - nézett rám vigyorogva.

Ilyen egy igazi rajongó. Elfogad.

- Köszönöm. De lehet, hogy soha többet nem leszünk újra együtt. Most ott állunk, hogy senem vagyunk együtt, de még senem külön.
- Ha már ennyire benne vagyunk az őszinteségben meg minden, akkor mondanék valamit neked. - szomorodott el.

Soha nem láttam még ilyennek, de amint észrevttem, ez az igazi arca, csak valamiért próbál mindig vidám lenni.

- Mi történt? - aggódtam.
- Tudod, először nem mondtam neked igazat, mikor azt mondtam érrendszeri kivizsgáláson vagyok. Egy része tényleg igaz volt, az hogy valóban a vérem, érrendszerem miatt vagyok itt. De nem kivizsgáláson. Én már itt fogok meghalni. Leukémiás vagyok, azaz a vérem rákos. Pár hónapot adott az orvos. Két hetente komplett le kell cserélni a vérem, akkor pár óráig altatásban vagyok. Kemoterápiás kezelést nem kértem, mivel már előrehaladott és csak nyújtani tudnák a szenvedésem. Pedig én még annyi mindent ki akartam próbálni. - kezdett el a végén sírni, én pedig magamhoz öleltem és csitítgatni kezdtem.

Amit mondott rendesen lesokkolt. Fogalmam sem volt, mit kellene most tennem.

5 megjegyzés:

  1. Ajj, szegény Summer! :c Nee! Nem akarom,hogy meghaljon! xc Olyan kedves volt Lou-hoz!! És olyan aranyos lány! Szegény! x'''c
    Lou, kérlek gondolt ezt végig! Neked szükséged van Harry-re! És Harry-nek is szüksége van rád!! Kérlek!! :c
    Úúúúgy imádom a sztoridaaat!!! Annyira jó! c': Légyszi siess a kövivel!! Kell a köviii! *-*
    Imádlak!

    VálaszTörlés
  2. Remélem Lou megfog bocsájtani Harrynek minél hamarabb.:3
    És ajj, pedig Summert annyira megkedveltem, olyan aranyosan viselkedik Lou-val!
    Nagyon várom a kövit! :)

    VálaszTörlés
  3. Örülök, hogy tetszett nektek:D <3
    Bírom, hogy Liam szerelmére semmi reakció:D
    Blackbird voltam:'D

    VálaszTörlés
  4. Valahogy sejtettem hogy valami ilyesmi lesz Liammel :') ajj szegény Summer ne haljon meg :c Lou bocsáss meg Harrynek szeretitek egymást ezt te is tudod c: Liam ne csüggedj Zayn miatt lehet ő sem hetero (vagy decx) c: Imádom a blogodat Eni best blogìró vagy c: <3333

    VálaszTörlés
  5. Jajj majdnwm elwírtam magam :/ Louis és Harry. Larry. Ne menjenek már szét mert sírni fogok :'(

    VálaszTörlés